Papp Olivér (1975. október 19.), kortárs magyar író.
Olivér gyermekként, 9 évesen kezdett írni. Az 1990-es években már több kész regénye volt, bár kiadva sosem lettek. Mára viszont többkötetes íróként vált ismertté, nem csak Magyarországon, hanem a külföldön élő magyarok körében, illetve Mexikóban. Visszavonultan él házában, egy erdő szélén, elmondása szerint abban a kis világban, ahol történetei születnek és ahová mindig újabb „látogatók” érkeznek hozzá, megírásra.
Szépirodalmi novelláit különös élmény olvasni, megélni. Manapság ritkaságszámba mennek az efféle, meghatóan megírt, lírai lezárású történetek. Olivér gyermekkorból hozott emlékeinek dunántúli és Dunakanyar-béli helyszíneit, a régi barátok, tanítómesterek jóságát, emberségét együtt élhetjük át, ha kezünkbe vesszük például a Hazafelé című kötetét.
Regényei, pszichodrámái letehetetlenek, sallang – és töltelékmentesen, a lényegre koncentrálva ír, és teszi pörgőssé, rendkívül érdekessé, izgalmassá történeteit. Stílusára jellemző a „kiszólás”, a közvetlen hangvétel olvasóival.
Ahogyan a Könyvtárellátó írt róla 2019-ben:
„Pont egy tucat kiadott könyvével Papp Olivér markáns és különös figurája a magyar irodalmi életnek. Öntörvényű, ugyanakkor szellemi felmenőihez – így például Stephen Kinghez, Rejtő Jenőhöz és Francois Villonhoz – igazodva, belőlük is merítve szabályos követhetőséggel bír. Az Álmok boltja című regénye egyszerre pszicho-thriller és misztikus történet. De ezt már megszoktuk tőle.”